2011. március 26., szombat

uuuuuuuuuuuuuuwááááááá

Jól vagyok! Vagyis nem...
És igen ezt most ki kell írnom magamból...
A hetem egyszerűen fenomenális volt... Hétfőnként egy lelkipásztorral van óránk... @_@ 1 órán át a tartalomjegyzéket vettük át, nem csoda, hogy mind az 5 ember lelépett szünetben... Kedden egyedül voltam órán... A tanár bepiált :"D engem meg beraktak másokhoz, más órára. Akkor még a fránya korán kelés is meló miatt...
Ma kaptam egy sms-t ismerősömtől, hogy mi újság, meg hogy üdvözlet New Yorkból... Tiszta gonosz, és azt kaptam reagálásként, hogy mondta, hogy legközelebb mehetek vele, de ha nem szól, hogy a búbánatba? Írtam neki, hogy inkább azt mondaná, hogy meg van a repjegy, 1 hét múlva indulunk XP erre bezzeg nem jött válasz o(>.<)o
Aztán ma is egyedül én mentem be órára... és a lelkipásztorka helyettesített...
Suli után átmentem volt osztálytársamhoz. Lesétáltam a Stadionig, szembe velem jönnek a Holland drukkerek... én meg magamba mondom, hogy még jó, hogy most nincs rajtam semmi Spanyolos XD Még jó, hogy nem fordult meg a fejemben, hogy felvegyem a sálam, különben lehet meglincseltek volna XD Osztálytársammal újraraktuk a rendszerem, mert hát már másfél éve nyűttem lapimat és már ráfért, meg kicsit szarakodott. Közben neki álltunk meccset nézni, tiszta ideg lettem a Cseh gól miatt, de legalább drága Villa egyenlített és aztán még a 11-est is belőtte. Szóval full happy meg minden. Meg kaptam tőle egy foci, kosár meg röplasztit Kappa-t csak fel kell fújni őket. Erre meg hazaérek benyomom gépet... és egyszerűen nem képes csatlakozni a hálózathoz, és egy csomó progit vissza kell telepítenem! Ezért utálom én az újratelepítést! :( Nálunk sosem működik semmi se jól... =(
Nem tudom meddig fogom bírni a géppel a kakaskodást, és azt se, hogy így, hogy fogok írni...
Na mindegy befejeztem a sopánkodást. Jó éjt, bár asszem még olvasok... Amint tudok jelentkezek, de remélhetőleg a lapimról.

2011. március 20., vasárnap

Feliz Cumpleanos ~ Surprise

Boldog születésnapot Nandonak! :) Hogy repül az idő~

A csodás álmokkal nem sikerült elkészülnöm mára... viszont van másból egy kis meglepetésem! :)
Lassan, de biztosan Hugimmal egy új történeten dolgozunk, íme egy kis ízelítő~
[ez még csak az én kreálmányom]

~ Victoria ~

Csapzottan, véres ruhákban rohantam be a kórházba, magam mellett a mentősökkel, akik szerelmemet tolták a műtőbe. Valakinek neki is rohantam, de nem igazán tudott érdekelni. Csak az ajtó tudott megálljt parancsolni és az előttem megálló mentős, aki tájékoztatott arról, hogy én oda már nem mehetek be.

- Nem sokára jön valaki és megvizsgálja jobban. Biztos sokkot kapott.

- Nincsen semmi bajom. – mondtam, csak idegbajt kaptam az egész helyzettől és aggódtam… rajtam tényleg csak karcolások voltak, és zúzódások… ami engem borított az nem az én vérem volt. Dühösen, combomra csapva fordultam meg, és roskadtam le a legközelebbi székre, fejemet tenyereimbe temetve.

~ Fernando ~

Oli elzavart, hogy egyek valamit… már több órája bent vagyunk a kórházban, és vajúdik… komótosan mozogtam, feszült voltam, hogy mikor lesz meg már végre a mi pici lányunk.
A hirtelen jött nagy hangzavarra kaptam fel a fejemet, egy férfit toltak hordágyon, mellette egy nő futott majdhogy nem tetőtől talpig véresen, az arcán is elkenődve, melybe könnyei vájtak apró utakat. Felém tartottak, de én nem mozdultam. Le voltam taglózva, hogy mi történhetett. A nő neki is szaladt a vállamnak, de töretlenül a hordágyon fekvőt figyelte, én pedig őt.

- Victoria?! – suttogtam utána fordulva.

Nem engedték tovább az egyik ajtónál, dühösen, összetörten ült le az egyik székre. Nekem se kellett több, megindultam felé. Régóta nem láttam és nem tudom mi történhetett. De arra nem számítottam, hogy ilyen állapotban kell újra találkoznunk.

Csendben leültem mellé, de erre sem figyelt fel.

- Victoria – raktam vállára kezemet, mire kicsit összerezzent és oldalra fordítva fejét rám nézett. Meglepettség, kétkedés, és fájdalom volt a szemében, amikkel rám nézett.

- Fernando? – azt hiszem nem csak engem ért meglepetésként az újbóli találkozás. –Mit keresel te itt? Ha nem lennék csurom véres megölelnélek, de inkább hagyjuk ezt most.

- Olalla a szülészeten van.

- Ohhh, gratulálok.

- Köszönöm, de veled mi történt?

- Balesetünk volt… én vezettem, oldalról pedig belénk jöttek… Chadet érintette a legjobban az ütközés és nem tudom, hogy túl éli-e… -a könnyek felgyülemlettek szemében, de nem engedte útjára őket.

- Sss… minden rendben lesz. De a te fejedet meg kéne nézetni… nem néz ki jól az a seb. – húztam magamhoz.

- Csak egy karcolás, nem komoly. – mint mindig most is erősnek mutatja magát…

- És hogy szerezted?

- Azt hiszem lefejeltem az ablakot mellettem… - csoda, hogy még életben van, és nem kapott sokkot vagy nem vesztette eszméletét, de lehet, hogy most az ijedtség nagyobb, mint a fájdalom.

~ Victoria ~

Teljesen meglepődtem, hogy Fernando az, aki most itt van mellettem. Örültem a társaságának, legalább volt valaki aki elterelte a figyelmemet, a gondolataimat…

Hallottam az előző ajtónak a nyitódását, és odakaptam a fejemet. Egy nővér jött ki rajta, és hozzám tartott.

- Jó napot! Ön a hozzátartozója?

- Igen, a menyasszonya vagyok. Hogy van?

Kapok véleményt?????????????? *-*

2011. március 17., csütörtök

Díjak!

Na eljutottam idáig is, hogy végre kirakjam... bár nem tudom, hogy sikerült most ehhez erőt szednem XD

Szóval el se hiszem, hogy kaptam egy díjat, sőt kettőt! Muchas Gracias Bett y xoxo! :D

És íme a szabályok:
1, Egy bejegyzés amiben a díj logója megjelenik és a szabályok feltüntetésre kerülnek.
2, Belinkelni azt a személyt, akitől a díjat kaptad és tudatni vele, hogy elfogadod.
3, Továbbadni 3-5 tehetséges, lehetőleg kezdő blog társadnak és ezt

tudatni is velük.

Akiknek küldöm:
1. Dora
2. Hugi
3. Drága sárgapöttyös feketekávém :D

És viszonzásként...

4. Bett
5. xoxo


És nem utolsó sorban a szavazás lejárt, és hát nyert a Csodás álom... amint jobb állapotban leszek neki ülök, de most semmi energiám nincs hozzá... és egy fej levágást is szívesen fogadnék, de ez úgy se fog bekövetkezni... így tehát harcolok a fejfájás és bacik ellen. Ááááá tiszta álomkórosan érzem magam, és nyomottnak...

2011. március 16., szerda

Pray for Japan



Nem tudom mit lehetne tenni... szeretnék gyűjteni Japánnak, de mindenki lehurrogja, hogy mert a magyar ember úgy sem fog segíteni... és épp ez a baj, hogy hiszem, hogy még is van az emberekben annyi jó érzés, hogy akár 100 ft-tal támogassák őket. De neeee~m... még ezt is ki kell ölni az emberből... Komolyan már szívesebben mennék ki segíteni önkéntesként, hogy pusztuljak bele más helyett a sugárzásba...
Mindegy én Giru koncerten is adtam és Miyavin is adni fogok... És veszek Miyavin is pólót vagy valamit, ha már felajánlotta a bevétel felét a földrengésben károsultaknak, és még gyűjtést is szervez.
Bár képzelem milyen jó hangulatú lesz a koncert, úgy, hogy már megint a családjáért aggódik... bár remélem most jó egészségi állapotnak fog örvendeni, és nem ájul le a színpadról...
Rengeteg koreai sztár is adakozott már, Jang Geun Suk, Big Bang, 2ne1, Rain, meg meg csomó mindenki. Giru is csinálja a gyűjtést, míg koncerteznek, Myv is már Barcelonában zúzza neki.
Lady Gaga is gyűjt, és lehet én is veszek egy olyan karkötőt...