Igen, üldöz engem a balszerencse...
Volt-on majd hogy szétvertek, a bokám még mindig dagadt és csúnya XD soha többet pogó... ezt sem mi akartuk, hanem belelöktek minket, utána meg kikeveredni képtelenség, a biztonságisok szedtek ki mikor már egy nagy testű pasira rá kiabáltam, hogy "normálisak vagytok?" Ő meg vissza, hogy "Mit kerestek itt?" és akkor segített kimennünk a kordonhoz és a Security kiemelt minket...
Tegnap jöttem haza... már az rossz volt, főleg, hogy Pendulumra nem tudtam menni, és még Esztiék ablakából sem hallhattam...
Erre Győrnél tolatott a vonat, régen jártam már Sopronban, így egy kicsit meglepődtem.
Utána a következő meglepetés, hogy Komáromot elhagyva jött az üzenet, hogy üdvözöljük Szlovákiában! enyhe para, hogy hova megy ez a vonat?! Végül keletibe csak beértem! :D
Haza érve, laptopom fél órát se bírta töltő nélkül, és tájékoztatott róla, hogy beszart az aksija... Nagyon örülök neki, pluszban valami nem is kóser, mert lassú, mint a fene...
De ami a legjobb, hogy éjjel még sör is borult az ágyamba. Nem is tudom miért nem tapsikoltam örömömben.
Ma meg mostohafater majdnem kivágott itthonról xD
És ami titeket is érint, hogy írtam ma a fejezethez, erre az előbb úgy befagyott a gépem, hogy minden elveszett! Boldogságom tényleg határtalan!
És holnap még sem megyünk a Hungaroringre :( mindegy majd jövőre, talán.
Mentem laptopot pofozni, hát ha észhez tér, és rájön, hogy nem szeretem mikor kicseszik velem!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése